Perzsa macsk�k

K�r�lbel�l 500 esztendeje ismerik a hossz� sz�r� macsk�kat, eredet�k azonban hom�lyba v�sz. Eredetileg k�t t�pusuk l�tezett: a Perzsi�ban (ma: Ir�n) kialakult perzsa macska �s a T�r�korsz�gb�l sz�rmaz� ang�ra. Az is val�sz�n�, hogy mindk�t t�pus �shaz�ja Oroszorsz�g volt, �s keresked�k vitt�k magukkal �ket a macskateny�szt�s fellegv�r�ba, Angli�ba. Mindenesetre sok�ig hol perzsa, hol ang�ramacsk�nak nevezt�k ezeket a bozontos sz�ps�geket. 

Napjainkban, Eur�p�ban �ltal�ban perzsa, Amerik�ban hossz� sz�r� macsk�nak h�vj�k �ket. Nem minden hossz� sz�r� macska perzsa! Saj�tos fej- �s testfel�p�t�s jellemzi a perzs�kat: massz�v, g�mb�ly� fej; nagy �s kerek szem; kis, lekerek�tett f�l; r�vid, sz�les, tompa orr; vastag sz�rzet, hossz�, finomtapint�s� sz�lakkal; r�vid, z�m�k test; kurta l�bak; t�m�tt, d�s farok. Pazar megjelen�s� cic�k, jelenleg mintegy 30 sz�nv�ltozatuk l�tezik.

V�r�s cirmos perzsa.
Hozz�vet�leg a XVII. sz�zad k�zep�n alakulhatott ki. Z�m�k, massz�v test� �llat. Feje sz�les �s g�mb�ly�, szeme r�zsz�n�.

Sz�rzete m�ly melegv�r�s (legal�bbis a standard - vagyis a "fajtaszabv�ny" - el��r�sa szerint, amely az "ide�lis" macsk�t �rja le a teny�szt�k sz�m�ra, de egyel�re m�g kev�s az ilyen "ide�lis sz�n�" p�ld�ny), �l�nken, hat�rozottan el�t� rajzolatokkal. F�l�tt�bb j�t�kos, kedves cica.

Feh�r perzsa.
Az egyik legr�gebbi hossz� sz�r� fajta; hozz�vet�leg 300 �ve l�tezik, �m csup�n az 1800-as �vek v�g�n v�lt igaz�n n�pszer�v�. H�rom v�ltozata van: a narancss�rga, a k�k �s a fele-m�s szem�. (Ez ut�bbi a k�k szeme oldal�n lev� f�l�re rendszerint nem hall.) 

Teste z�m�k, feje sz�les �s g�mb�ly�. Sz�rzete puha, selymes, t�m�tt. Sz�ne tiszta feh�r, mindenf�le folt vagy �rnyalat n�lk�l. Tanul�kony, pajkos, sz�p �llat.

Fekete perzsa.
R�gi, term�szetes, azaz nem teny�sztett fajta. El�gg� ritka, mert nem k�nny� teny�szt�i feladat a "t�k�letes" - azaz rozsd�s �rnyalat �s feh�r sz�rsz�lak n�lk�li - fekete sz�nt kialak�tani. Eredete hom�lyos, b�r Eur�p�ban m�r a XVI. sz�zad v�g�n el�fordultak teljesen fekete, hossz� sz�r� p�ld�nyok. Ki�ll�t�son el�sz�r Angli�ban, 1871-ben mutatt�k be �n�ll� fajtak�nt. 

Kezdetben egy�bk�nt ink�bb az ang�ramacsk�hoz hasonl�tott; hossz� arcorri r�sze �s nagy f�le volt. A tervszer�, gondos teny�szt�s eredm�nyek�nt ezek a jegyek ma m�r szinte teljesen elt�ntek, s az eszm�nyi ki�ll�t�si p�ld�nyokat a t�mzsi arcorri r�sz, a kicsiny f�l �s a m�lyfekete sz�n jellemzi. Teste z�m�k, massz�v, de ennek ellen�re egy�ltal�n nem t�nik neh�zkesnek. Feje sz�les �s g�mb�ly�, szeme r�z-, illetve s�t�t narancssz�n�. Elfogulatlan tulajdonosai szerint �rtelmes, kedves, de kiss� szesz�lyes, k�nyesked� cica.